Egy nemzetközi kutatókból, régészekből, hegymászókból és felfedezőkből álló kutatócsoport bukkant a tengerszint feletti 4200 méter magasságban, a Katmandutól 125 kilométerre északnyugatra található Lo Manthang középkori falakkal övezett városához közel egy legalább 12 barlangból álló komplexumra.

A barlangok 13. századból származó buddhista falfestményeket rejtettek, és azokban a szakemberek tintával írt feliratokat, kereszténység előtti ezüst- és arany tárgyakat is találtak. A több szintes nagyobb termek 20 kisebb nyílással rendelkeznek, és azokat egymással olyan bonyolult folyosó- és alagútrendszer köti össze, ahol csak komoly hegymászói képzettséggel lehet közlekedni.

Egyes fülkéket temetkezésre használtak, és ezek a régészek szerint akár kincseket is rejthetnek. A megtalált maradványok érintetlenek voltak, amelynek oka abban keresendő, hogy eddig senki nem tudott feljutni a barlangokba.

Broughton Coburn, a csoport amerikai tagja szerint "a felfedezés kapcsán azt a kérdést lehet feltenni, hogy ki és mikor élhetett ezekben a barlangokban, és hogy a helyiek miként jutottak fel hozzájuk a függőleges sziklafalakon". Az amerikai, olasz és nepáli felfedezőknek ugyanis jégcsákányok és kötelek kellettek hozzá, hogy felmásszanak odáig. A Himalája örökségvédelmében is érdekelt felfedező szerint a festmények a térség közel ezer éves tibeti buddhista hagyományainak gazdagságát hangsúlyozzák.

A helyi kormányzatot is meglepetésszerűen érte a felfedezés, és a nepáli kulturális minisztérium közleménye szerint "bár ígéretes nemzeti kincsekkel van dolguk, engedélyt adunk a külföldi csoportnak további kutatások elvégzésére is". Ez pedig igen komoly előrelépés lehet, hiszen eddig csak a legritkább esetben engedélyeztek hasonló kutatásokat a külföldi régészeknek az országban.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17345