Buddha nem Nepálban született, hanem Indiában - állítják indiai régészek. Hogy igazuk van-e, azt nehéz lenne a legfrissebb hírek hallatán eldönteni.
Az indiai régészeti eredményekkel általában érdemes óvatosan bánni, mert az egymilliárdos lélekszámú állam vezetői hajlamosak propaganda-célokra kihasználni az archeológiai felfedezéseket. Számos bejelentést tettek már például az indiai politikusok és régészek a mezopotámiainál is idősebb civilizációk létéről Indiában, ám ezeknek a kutatásoknak nemzetközi szakértők általi ellenőrzése, verifikálása még várat magára.
Így érdemes fenntartással kezelni a mostani bejelentést is, amely Buddha (új) szülőhelyének megtalálásáról szól. A bejelentés legfőbb problémája, hogy Buddhának már van ismert szülőhelye, ez pedig nem Indiában, hanem Nepálban van.
De lássuk, mit is ír a webindia.com internetes honlap. A webújság szerint Kapileshwar településén régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek azt sejtetik, hogy valaha ott született meg a Föld egyik legelterjedtebb vallásának, a buddhizmusnak az alapítója.
Érdemes megjegyezni: ami biztos, hogy a buddhizmus tanai Indiában születtek, Buddha, a vallásalapító ugyanis ott, a Bódhi fa alatt élte át a megvilágosodást, s ez immár Bodhgaya területén történt, az európai időszámításunk előtti hatodik században.
Érdekesség, hogy ma viszont már alig vannak buddhisták Indiában, az egymilliárdos lakosságnak mindössze 0,7 százalékát teszik ki e vallás követői. Ugyanakkor a világban 350 millió buddhista él, és ezzel a négy legelterjedtebb hitvilág közé tartozik Földünkön.
Az indiaiak Kapileshwar mellett érvelnek
A mostani, a legújabb ásatásokat végző orissai archeológusok szerint viszont a kicsiny indiai falucska, mármint Kapileshwar volt Buddha szülőhelye, és nem Lumbini, amely Nepálban található. Az Orissai Állami Múzeum szakértői szerint ezt támasztják alá a Kr. e. VI. századból származó leletek. (Orissa India keleti részén fekvő szövetségi állam, amely az Indiai-óceán, illetve a Bengáli-öböl partján terül el, Nepáltól, a Himalája csúcsaitól igencsak délebbre.)
Az Orissai Múzeum munkatársai a mostani bejelntést egy felszíni kutatás eredménye alapján tették. Mahabhoi vidékén egy mesterséges víztározó környékét vizsgálták át, mert a hagyomány szerint itt meditált egykor maga Buddha. Az itt talált fazekas edények és más (mű)tárgyak egy része azonban még Buddhánál is sokkal régebbi korokra utalt, például a pre-harappai civilizációra. (A harappai kultúra körülbelül a mezopotámiaival egyidős volt, és rendkívül fejlett városokat hozott létre az Indus völgyében.)
Jelenleg a felbukkant tárgyakat az indiai Fizikai Intézetben vizsgálják, hogy megállapítsák azok pontos korát, illetve ellenőrizzék a régészek számításait és kutatásait. Összehasonlító elemzések is készülnek majd a tervek szerint, hogy az India más részeiből előkerült agyagedényeket, kerámiákat egymáshoz viszonyítva pontosan meghatározhassák a kort, amelyben a tárgyak készültek.
Fontos a datálás
Az agyagedények datálása azért lenne fontos, mert korábban már egyéb utalások, így irodalmi, illetve írásos emlékek céloznak Buddha itteni, Mahabhoi környéki tartózkodására, de a tárgyi bizonyítékok mindeddig hiányosak voltak. Egyes feltételezések szerint egyébként Buddha ezen az orissai vidéken mártózott meg a vízben, fürdői így Kapileshwarhoz köthetők, akárcsak születése. Minderről egyébként Dr. C. B. Patel, az Orissai Állami Múzeum szuperintendánsa, főfelügyelője számolt be a sajtónak.
A most felfedezett régészeti lelőhelyeken az egykori víztározó használatáról is sokat megtudtak a tudósok. Így például állati eredetű trágyát találtak, s egy utat is felleltek, amely Kapileshwart az egyik tengerparti várossal, ma Orissa állam egyik legnépesebb településével, Purival kötötte össze.
Kapileshwar vagy Lumbini?
Az interneten magyarul is elérhető Asvaghósa: Buddha élete című, versekbe szedett műve. Ezt Vekerdi József fordította, s ennek első énekeiben találunk utalásokat mind Kapilára, mint Buddha családjának lakhelyére.
„Egy égbenyúló palotákkal ékes / város terült el a hegyek tövében, / melyek mint felhőgomoly, úgy övezték. / Kapila bölcsnek a nevét viselte.”
Egy másik idézet az óceánra utal, nem a magas hegyekre (vagyis nem Nepálra, a Himalájára):
„Nők lótusz-arca üde holdkorongját / a Nap csodálta, nyugovóra térve, / s izzón bukott le a nagy óceánba, / hogy féltékenysége hevét lehűtse.”
A sorok elképzelhető, hogy Kapileshwarra utalnak, illetve Orissa mai indiai szövetségi állam óceánpartjára. Ugyanakkor a versben kifejezetten szerepel egy bizonyos Lumbini-liget, ahol Buddha megszületett:
„Egyszer a várandós úrnő a Lumbiní-ligetbe ment / urának engedelmével, s a hárem is követte őt. / Egy virágfürttől meghajló faágban megfogózkodott, / s e percben méhét megnyitva, Bódhiszattva világra jött.”
Egyes tudósok szerint ez a Lumbini-liget a mai Nepál területén helyezkedik el.
AJÁNLOM AZ OLDALT
