Nader Kahlili, iráni származású építész a ’70-es évek óta népszerűsíti Öko-Dómnak (Eco-Dome) keresztelt, kupola alakú földházait.

Az épület fő építőanyaga nem más, mint a világon bárhol szinte korlátlanul hozzáférhető erőforrás: a föld.

A homok, föld és/vagy agyag „superadobe”, azaz szupervályog technikával évtizedekig sértetlenül fennmaradó, időjárás- és földrengésálló környezetbarát otthonná alakul.

A földet
- a hosszabb élettartam érdekében 1:10 arányban cementtel keverik;
- hosszú, szabványos, 35-45 cm átmérőjű polipropilén zsákokba töltik, és körkörösen vagy spirálban egymásra rakják;
- rétegenként döngölik, majd a kész házat bevakolják.

“Minden férfinak és nőnek birtokolnia kéne a tudást, hogy hogyan építsen otthont a családjának a talpa alatt lévő földből. A modern technológiától kölcsönzött néhány ötlet felhasználásával a földház ellenáll a tűznek, árvíznek, földrengésnek és más természeti csapásoknak.”- mondta Kahlili.

A föld-dómokat 6,5-ös Richter-skála szerinti földrengéstesztnek is alávetették, és az épületek helyt álltak, mert a nyersanyagként használt föld rugalmassága a szeizmikus erőkkel és nem ellenükben dolgozik.

A házak alacsony anyagköltsége – kb. 100.000 Ft egy egyszemélyes kunyhó és 600.000 Ft egy két-három hálószobás otthon szerkezetkész állapotának anyagköltsége – és a rövid építési idő rendkívül gazdaságos megoldást jelent a természeti katasztrófák által sújtott területek fedél nélkül maradt tömegei számára.

Az iráni Bam városát sújtó földrengés után számos Öko-Dóm épült a területen és hamar híre ment a világban, hogy létezik egy átmeneti és állandó lakhelynek is alkalmas, könnyen, gyorsan és olcsón felépíthető menedék, amelyhez nem kell egyéb, mint föld, homokzsák és szorgos kezek.

A Khalili által alapított Cal-Earth Institute munkatársai a világ számos pontján segítenek hozzáférhetővé tenni az eljárást a rászorulók számára, például a földrengés sújtotta kasmíri régióban is Pakisztánban.

A Himalájában, Nepálban ugyan nem volt földrengés, de nagy szükség volt egy iskolára. Kathmanduban rengeteg az utcán kallódó, éhes, fázó, és természetesen iskolázatlan gyerek. Őket próbálja segíteni a Pegasus Children’s Project nevű nemzetközi jótékonysági szervezet, amely a hátrányos helyzetű gyermekek jövőjének biztosítása mellett kötelezte el magát. A szervezet azért dolgozik, hogy a gyermekek szeretetben és ökológiailag fenntartható környezetben nőjenek fel. A szervezet munkatársai régóta keresték a megfelelő helyet az iskolának, és találtak is egy közeli völgy magasabb részén fekvő, nemzeti park szomszédságában elhelyezkedő területet. Az anyagiakkal gondban voltak, nem tudták elkezdeni az építkezést egészen addig, amíg nem hallottak a Cal-Earth megfizethető, minimális anyagszükséglettel felépíthető szupervályog otthonairól. Egy nagylelkű adománynak hála 2006 októberében elkezdődhettek a munkálatok.

A Pegasus Children’s Project és a Cal-Earth Institute szerencsés egymásra találásának és együttműködésének köszönhetően végül a régióban egyedülálló, több mint 40 szupervályog dómból álló, egész kis fenntartható falu jött létre, ahol 80 gyermek és 10 felnőtt kapott állandó szálláshelyet és egy kicsi iskolát.

Az Öko-Dóm prototípusának alapegysége (ld. http://www.calearth.org/EcoDome/ecodome.html) ugyan egy főkupolából és négy kisebb oldalboltozatból áll, de a szupervályog dómokból teljesen különböző alakzatok is építhetők. Az alábbi képen a fiúk szállása látható, amely hét kupolából áll össze.
A munkafolyamat első lépéseként egy bot köré zsineggel rajzolt kör adja meg a dóm kerületét. Az alap mindössze egy zsák mély, és az építőre van bízva, hány körből tervezi meg az épületet.

A zsákokat körökbe vagy spirálisan rakják, minden egyes réteget ledöngölnek, és a tetejükre – habarcs gyanánt - két sor szögesdrótot fektetnek, hogy a rétegek jobban tartsanak egymáson, és stabilabb legyen az építmény. Ahogy Khalili fogalmaz: „Az épület szerkezetéhez a háborúból ismert anyagokat, a homokzsákot és a szögesdrótot használjuk. Így lesz a háborúból béke.”

A nyílászárókat az építkezés során fakerettel helyettesítik, ezek támasztják alá átmenetileg az ablak és ajtó fölött átívelő zsákíveket, amelyek a döngölés után maguktól megállnak, és alóluk a támaszték kivehető. A kész dómokat az építők kívül-belül homokkal és cementtel fedték, majd tej és lenmagolaj keverékéből készült festékkel lefestették.

Több mint száz nepáli munkást alkalmaztak az építkezésen, akik az alapvető ismeretek elsajátítása után később akár maguknak is építhetnek hasonló otthonokat.

2007 júliusára a legtöbb épület elkészült és augusztusban a gyerekek beköltözhettek új otthonaikba! A szokatlan szálláshelyek nagyon népszerűnek bizonyultak lakóik körében, és kiválóan teljesítettek az első kemény tél alatt.

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/esettanulmanyok/eco-dome_nepal