Buddháról... |
|
|
|
A buddhizmus története i.e. 6. századra nyúlik vissza, területileg pedig a mai Nepál területére helyezhető. Alapítója Buddha, akinek eredeti neve Siddharta Gautama Szokyamuni. A buddha szó megvilágosodottat jelent. Siddharta herceg, hétköznapi földi halandó ember volt, aki a világtól elzártan élt dúsgazdagon; semmi gondja nem volt. Egy városi sétája során azonban szembesült a világ árnyoldalaival is (betegség, öregség, halál). Ez annyira felkavarta, hogy innentől kezdve annak szentelte az életét, hogy megkeresse, mi az élet értelme? A buddha lényege az, hogy az ember fejlődése és tudása önmagán múlik és nem isteni kinyilatkozás eredménye ez.
|
Master Karma Tanpai Rinpocse életrajza |
|
|
|
Master Karma Tanpai Gyalchen Acharya Tibetben született Kailash szent hegyénél. Születését szerencsés jelek kísérték, miszerint békét hoz majd a világba. Hat éves korában elkísérte szeretett szüleit Nepálba (ez Buddha születési helye), ahol különböző mesterek és kolostorok útmutatása mellett megkezdte bevezető vallási tanulmányait, és Nepál gyönyörű országának állampolgára lett. A Mester húsz évesen beiratkozott a hírneves Szanszkrit Egyetemre, ami Varanasziban, Indiában található. Az egyetem tíz éve alatt buddhista filozófiát tanult, s a hindu és más fő vallások tanításainak lényegével foglalkozott. Tanulmányai végeztével Acharya, azaz a filozófia doktora lett.
|
A buddhizmus rövid és átfogó lényege |
|
|
|
A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy körülbelül i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sokévi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végső megértéséig. Ekkor kapta a Buddha („Megvilágosodott”) címet.
|
A buddhizmus terjedése és történelmi sorsa |
|
|
|
A kezdeti missziós sikerek után az Észak-Indiát egyesítő Maurija dinasztia uralkodója, Asóka tett különösen sokat a buddhizmus terjesztése érdekében. Ekkor tért Buddha hitére Ceylon és megindult a missziós munka Délkelet-Ázsia, Kína és Belső-Ázsia irányába is. Asóka sokat tett a buddhizmus szervezeti megerősítése érdekében is: szabályozta a szerzetesség belső életét, tiltotta a hitvitákat, igyekezett megőrizni Buddha követőinek hitegységét. A brahmanizmus halála után meginduló ellentámadása viszont azzal a következménnyel járt, hogy a Megvilágosodott követői rövid idő alatt kiszorultak Indiából: csak a peremvidékeken, Nepál hegyei között vagy Ceylon szigetén maradtak fenn, a buddhizmus súlypontja viszont a Hindusztáni-félsziget területén kívüli régiókba helyeződött át.
|
A buddhizmus tanítása |
|
|
|
Annak ellenére, hogy a Mester tanításának hagyománya a közös kiindulópont, a buddhizmus irányzatai az elmúlt évezredek során meglehetősen távol kerültek egymástól: a számtalan, időről időre felbukkanó irányzatot és iskolát nem is számítva a hinajána , a mahajána és a később kiformálódó lámaizmus az idők során teljesen önálló utat járt be és a buddhizmus három, alapjaiban közös tanrendszerében és szertartásában azonban eltérő változatát hozta létre.
|
A buddhizmus intellektuális kiindulópontja |
|
|
|
A Buddha erősen filozofikus szellemű, az utókor és a modern vallástudomány által nem egyszer ateizmusként jellemzett felfogásának világosan felismerhető kiindulópontja a világ minden jelenségének átmenetisége. Szerinte minden, az anyagi és a szellemi valóság, az emberi egyén külső és belső világa is egyszerű elemekből áll, amelyek szigorú törvényszerűségek között mozognak, egyesülnek vagy szétválnak. Az ezekben az összetevőkben rejlő belső törvényszerűségek forrása a Dharma, a világtörvény, amely a kozmosz célszerű rendjét, a benne uralkodó anyagi és erkölcsi rendet is megszabja
|
Buddha, és a buddhizmus kialakulása |
|
|
|
Az Észak-Indiából származó, Dél- és Kelet-Ázsia számos vidékén elterjedt buddhizmus világvallás, egyike a legelterjedtebb, korokat és kultúrákat meghatározó vallási rendszereknek. Jelentőségét növeli, hogy a vallástörténészek többsége ebben a hitben látja a sajátos „keleti” szemlélet legkidolgozottabb változatát, amely alapvetően tér el a Nyugat nagy vallási rendszereinek gondolkodásmódjától. Paradox módon egykori szülőföldjén, Indiában a Hindusztáni félszigeten ma alig találjuk meg a vallás híveit, miközben a „Megvilágosodott” hite az elmúlt évezredekben Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsia hatalmas térségeit hódította meg. A vallási statisztikák készítői is zavarban vannak, amikor a buddhizmus követőinek számát kell megbecsülniük: Tibet, Mongólia és a délkelet-ázsiai országok lakóinak többsége egyértelműen Buddha tanításának követője, ám Kínában vagy Japánban a buddhizmus helyi vallásokkal él szinkretizmusban, az egyes vallások közötti határok pedig szinte megállapíthatatlanok. Bizonytalan becslések szerint a szűkebb értelemben vett buddhisták száma földünkön háromszázmillió, a buddhizmus által is áthatott vallási rendszerek követőinek száma viszont legalább ennek a háromszorosa.
|
A Hinajána Buddhizmus |
|
|
|
A hinajána („kis kocsi”) elnevezés a mahajána szerzetesektől származik, akik elhatárolták magukat a csak szűk szerzetesi elit számára megváltást ígérő hinajánától. Az utóbbiaknak tizennyolc szektája volt, amelyek közül napjainkra csak a théravádin („a vének útja”) irányzat maradt fenn.
|
A Mahajána buddhizmus |
|
|
|
A mahajána buddhizmus kialakulása a Kr. u. 1-2. század fordulójára, a IV. buddhista zsinat (Kr. u. 70 körül) utáni időre tehető, amelyet az észak-indiai Kusán királyság uralkodója, Kauiska király hívott össze. A mahájána elnevezés a Kr. u. 3. században, Nágárdzsuna korában tűnik fel.
|
A Nyolcrétű Ösvény és a Függő keletkezés folyamata |
|
|
|
A három drágaság: A Buddha, a Dharma és a Szangha.
A negyedik nemes igazság szerint a Nyolcrétű Ösvény vezet el a szenvedéstől való megszabaduláshoz.
|
A szenvedés megszüntetésének alapelvei: A négy nemes igazság |
|
|
|
Az 1. igazság: A létezés szenvedéssel teli
- az emberi létforma sajátosságai
- állandó változás és a cselekedetek következményeinek törvénye
|
Mit jelent az OM MANI PEME HUNG mantra? |
|
|
|
Az Om szótag a teremtés jelképe. A szó maga szanszkrit eredetű és Aumnak írták. Az első betű jelenti Brahmat, a teremtőt, a második Vishnut, a fenntartót, a harmadik Shivát, a pusztítót. Titkos jelentése azonban más. Az A betű jelenti az isteni ént, a halhatatlan lelket; az U jelenti az emberi ént, a mulandó testet; az M jelenti a két én kapcsolatát, ezt az életet. Az A az örök világ, az U ez a Föld, az M az idő, ami a kettőt összeköti. A szent szótag egy lehelettel kimondja a lét legnagyobb misztériumát: itt élek a Földön, sorshoz és időhöz kötve, de igazi lényem az örök halhatatlan lélek.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…