A sruti irodalom magja az i. e. 1500-1000 között végleges formát öltött Véda (Tudás). Ennek egyes részei teremtéshimnuszokat és imákat (Rig Véda), áldozati szertartásokhoz gyakorlati útmutatásokat (Jadzsur Véda), énekdallamokat és mantrákat (Száma Véda), illetve varázsszövegeket (Atharva Véda) tartalmaznak. Ehhez fűztek hozzá a "Véda vége"-ként (védanta) a papi magyarázatokat (Bráhmanák, i. e. 9. sz.) és azokat a misztikus, ezoterikus filozófiai magyarázatokat, amelyek a sok isten mögött álló személytelen Istenséget, Brahman-t hirdetik (Upanisádok, i. e. 8. sz. után).

A sruti-irodalomra épül a kisebb tekintélyű, nagyrészt időszámításunk kezdete körül és után létrejövő szmrti-irodalom, amely nagyon sok témát ölel fel. Filozófiai értekezéseket tartalmaznak a Darsanák. A rituális és társadalmi érintkezés szokásaival foglalkoznak a Szútrák. Okkult erőkkel és ezoterikus tanokkal a Tantrák. Az istenek leszármazásával és legendás történeteivel, illetve a személytelen Istenség Brahmá, Visnu és Síva formájában való hármas megjelenésével (trimurti) és még sok más témával a Puránák. Az epikus-filozófiai művek közül a legjelentősebb Vjásza i. e. 5-4. századi műve, a Rámájána és Mahábhárata, amelynek egyik fejezete a népszerű Bhagavad Gíta (A Magasztos éneke). Jelentős még a védangába (a Véda segédirodalmába) tartozó Manu könyve, amely az emberiség mitikus ősatyjának, Manunak tulajdonított erkölcsi és életviteli szabályokat tartalmaz.

A Védák nyelve szanszkrit, "az istenek nyelve". Mivel a vallási szövegekben minden hangnak spirituális jelentősége van, a fordításoknak nincs igazi hatásuk, teljes vallási értékük. A szövegek memorizálása és szóbeli továbbadása a papok feladata volt. A védikus irodalom a hinduk szerint a teljes spirituális tudást tartalmazza és csalhatatlan. Az eltérő értelmezések okát az olvasók eltérő karmikus szintjében látják. Kevés guru állítja, hogy az egyedüli helyes értelmezés birtokában van (pl. Sri Prabhupada), az ilyen kizárólagosság-igényt a hindu vallásosság nehezen tűri.

http://www.apologia.hu/religion/hin-intro.html