Világkép
A hindu világkép elválaszthatatlan a hindu istenképtől. Két nagy irányzat van. A panteista ("minden isten") irányzat szerint az Istenség és a világ azonos, tehát a világ lényei együtt alkotják az Istenséget. A másik alapvető, panenteista ("minden istenben van") irányzat szerint az Istenségben benne van a világ, de maga az Istenség több, mint a világ.
Egyes elképzelések szerint a világ tkp. az Istenség (Brahmá) "álma"; Brahmá 100 évig él, egy éve 360 nap, egy napja (kalpa) négy korszakra (juga) oszlik. E korszakok időtartama változó, de mind csillagászati számú évből áll. A szatja-juga "aranykora" 1 280 000 év, a tréta-juga "ezüstkora" 1 296 000 év, a dvápara-juga "bronzkora" 864 000 év, a káli-juga "vaskora" pedig 432 000 év. Egyes irányzatok felfogása szerint (pl. ISKCON) jelenleg a vallási értelemben legsötétebb kor (káli-juga) uralkodik, és alig 5000 év telt le belőle. Más, modernista guruk szerint (pl. Maharishi Mahesh Yogi, TM) viszont éppen a 20. században kezdődött el a "Megvilágosodás Kora", amelynek a kormányát is felállította.
A lét folyamatát más elképzelések úgy közelítik meg, hogy a világ tkp. az Istenség önkibomlása, kiáramlása vagy kiterjedése (emanáció). Eszerint a tisztán szellemi isteni tudatból vagy valóságból egyre anyagibb "létrétegek" sora áramlott ki. E rétegek fölülről lefelé: az istenek, félistenek és démonok, az emberek, illetve az állatok, növények és ásványok világa. E rétegek azonban föntről lefelé a tisztán szellemitől a tisztán anyagiig mind vagy az Istenséget alkotják (egyenlők vele), vagy az Istenségen belül vannak (annak csak részei). A hindu világkép körkörös (ciklikus): nincs kezdet, sem vég, a világnak nincs sem oka, sem célja. Az Istenség ki- és visszaáramlása vég nélkül ismétlődik.
http://www.apologia.hu/religion/hin-intro.html
|