| 
 VilágképA 				hindu világkép elválaszthatatlan a hindu istenképtől. Két nagy 				irányzat van. A panteista ("minden isten") 				irányzat szerint az Istenség és a világ azonos, tehát a világ 				lényei együtt alkotják az Istenséget. A másik alapvető, 				panenteista ("minden istenben van") irányzat 				szerint az Istenségben benne van a világ, de maga az Istenség 				több, mint a világ.
 Egyes 				elképzelések szerint a világ tkp. az Istenség (Brahmá) 				"álma"; Brahmá 100 évig él, egy éve 360 nap, egy 				napja (kalpa) négy korszakra (juga) oszlik. E 				korszakok időtartama változó, de mind csillagászati számú évből 				áll. A szatja-juga "aranykora" 1 280 000 év, a 				tréta-juga "ezüstkora" 1 296 000 év, a 				dvápara-juga "bronzkora" 864 000 év, a káli-juga 				"vaskora" pedig 432 000 év. Egyes irányzatok felfogása 				szerint (pl. ISKCON) jelenleg a vallási értelemben legsötétebb 				kor (káli-juga) uralkodik, és alig 5000 év telt le belőle. 				Más, modernista guruk szerint (pl. Maharishi Mahesh Yogi, TM) 				viszont éppen a 20. században kezdődött el a "Megvilágosodás 				Kora", amelynek a kormányát is felállította. A 				lét folyamatát más elképzelések úgy közelítik meg, hogy a világ 				tkp. az Istenség önkibomlása, kiáramlása vagy kiterjedése 				(emanáció). Eszerint a tisztán szellemi isteni tudatból vagy 				valóságból egyre anyagibb "létrétegek" sora áramlott 				ki. E rétegek fölülről lefelé: az istenek, félistenek és démonok, 				az emberek, illetve az állatok, növények és ásványok világa. E 				rétegek azonban föntről lefelé a tisztán szellemitől a tisztán 				anyagiig mind vagy az Istenséget alkotják (egyenlők vele), vagy 				az Istenségen belül vannak (annak csak részei). A hindu világkép 				körkörös (ciklikus): nincs kezdet, sem vég, a világnak nincs sem 				oka, sem célja. Az Istenség ki- és visszaáramlása vég nélkül 				ismétlődik. http://www.apologia.hu/religion/hin-intro.html |