Istenkép
A panteista irányzat szerint az Istenség (Brahman) személytelen. Akár tulajdonságok nélküli (nirguna Brahman), akár tulajdonságokkal bíró (szagúna Brahman vagy Ísvara), csak az alacsonyabb rendű megjelenési formái (pl. a trimurti, a félistenek, az emberek) személyesek. A panenteista irányzat szerint viszont az Istenség személyes, sőt ő a Legfelsőbb Személyiség (Ísvara), de ugyanakkor vannak személytelen megnyilvánulási formái is.
A Védák korának istenei (dévák) elsősorban természeti jelenségekhez kapcsolhatók (pl. Indra = eső, Rudra = vihar, Szúrja = Nap, Szóma = Hold, Agni = tűz). Az Upanisádok korára inkább az istenek mögött álló egy, személytelen Istenség, Brahman imádata került előtérbe. Brahman hármas megjelenési formája (trimurti) a természet születés-növekedés-pusztulás ciklusát tükrözik: Brahmá a teremtő, Visnu a fenntartó és Síva a pusztító. Nekik nőnemű párjuk is van: Brahmának Szaraszvati, Visnunak Laksmí, Sívának Párvatí, illetve gyermekeik is vannak (pl. Síva és Párvatí fia Ganésa, a népszerű elefántfejű isten). Mindegyiküket sok alakban tisztelik, az élet egy vagy több területének isteneként és uraként.
A hindu istenkép lassan, de folyamatosan változik. A régi árja istenek és pl. Brahmá imádata teljesen a háttérbe szorult. A modern krisnaita vaisnavák (pl. ISKCON) számára Brahmá és Síva csak félisten, míg Krisna (eredetileg csak Visnu 9. avatárja) az Istenség Legfőbb Személyiségévé emelkedett. Visnu ugyanis a vallási élet hanyatlásának idején "alászáll" valamilyen állati, emberi vagy félisteni formában. Tíz legfontosabb ilyen alászállása (avatárja) közé tartozik például az ateista Buddha és a pásztoristen Krisna. Furcsa módon manapság is "születnek" istenek, pl. egy modern mozifilm kitalált figurájának, Szantósi Matának (helyi anyaistennő figura) milliós hívő tábora, élő kultusza alakult ki.
http://www.apologia.hu/religion/hin-intro.html
|